A

Az egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy anyagszerkezetén az adott légtérből a másik légtérbe képes átereszteni (diffundáltatni) az odahelyezett termék illóanyagát (aromáját). A papíripari csomagolóanyagok feladata általában az aroma megvédése, vagyis a cél a kis aromaáteresztő képesség.

B

Legfeljebb 200 mm széles papírtekercs folyamatosan működő feldolgozógépek ellátására.

(Biaxiálisan orientált poli-propilén) Biaxiálisan orientált fóliák: A fóliát hossz, majd kereszt irányban nyújtják, így a mérete megnő, vastagsága csökken, kereszt irányú szakító szilárdságuk csökken.

C

A növények vázanyaga, a cellulóz Földünkön a legnagyobb menynyiségben megtalálható szénvegyület, amelybõl évente tízmilliárd tonnányi képzõdik. A fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a. A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll. A cellulóz a magasabb rendû növények sejtfalának fõ alkotórésze, de van belõle az alacsonyabb rendû növényekben és állatokban is. Néhány baktérium ugyancsak képes cellulózt elõállítani.

A cellulóz egy összetett szénhidrát. Képlete (C6H10O5)n. Béta-glukózból származtatott poliszacharid. A tiszta cellulóz fehér színű, szobahőmérsékleten szilárd anyag. Vízben, híg savban, híg lúgban és szerves oldószerekben nem oldódik, ezért kiváló vázépítő.

A cellulóz molekulájában béta-glükózegységek változó térállásban (alsó és felső) kapcsolódnak össze, és lánc-alakúvá formálódnak. A hosszú láncmolekulák hidrogénkötésekkel kapcsolódnak össze, melyek fonalszerűvé teszik a növényi rostokat. Ez annyira ellenálló, hogy csak tömény savakkal lehetséges a bontása. Tömény savval főzve először cellobiózra, majd a cellobióz szőlőcukorra bomlik.A tömény sósavon kívül csak néhány gomba, baktérium és rovar képes bontani. A kérődző állatok emésztőrendszere jellemzően tartalmaz olyan mikroorganizmust, mely lebontja a cellulózt. A termőtalajban is léteznek cellulózbontó baktériumok, melyek a cellulózt humusszá alakítják.

Növényekből vegyi eljárással, a kísérőanyagok kioldásával technikai cellulózt állítható elő. Nagy mennyisében állítják elő főleg fából, de szalmából és más növényekből is. A kísérőanyagoktól mentes cellulóz előállítása a fából nem oldható meg biztonsággal, mert kísérőanyagaival, főleg a ligninnel és a hemicellulózokkal szövedéket képez. E kísérőanyagok megfelelő vegyszerekkel kioldhatók ugyan, de eközben a cellulóz kisebb-nagyobb mértékben változik.

A cellulóz képlete a következő:

Nagy nyúlású, 70-80 g/m² tömegű, fehérítetlen szufátcellulózból készülő nátronzsák alappapír. A nagy nyúlást (8-13%) a papírgépbe beépített különleges gumihevederrel érik el. A clupack-papír viselkedésmódja közelítően hasonló a kreppelt papíréhoz. Mikrokreppelt papírnak is nevezik.

Csomagolás céljára szolgáló papírféleségek gyűjtőneve. Legfontosabb jellemzője a szilárdság és a védőhatás (nedvesség, korrózió stb).

D

Papírhüvely: vastag falú, rendszerint srencpapírból készült ragasztott, tekercselt cső, egyenes vagy spirálfeltekercseléssel. Tekercselt állapotra kiszerelt papírok hengeres testének magja, lyukátmérője 70-150 mm, falvastagsága 5-15 mm

Két rétegből készült, 100-180 g/m² tömegű papír.

E

Egyik oldalán a papírgép szárító szakaszában a fényezőprésen simítják. A fényezőhenger tükörfényes, 3-6 m átmérőjű szárítóhenger, a simaság mértékét a papír bemenő nedvességtartalma határozza meg.

Az állati kötőszövetek kollagénjének átalakulási terméke. Ha a kollagén forró vízzel kezelik, hidrolizálják, akkor megduzzad, majd feloldódik. A termék, a glutin, amely kihűtve rugalmas kocsonyává dermed és szaruszerű, átlátszó tömeggé szárad be. Ez tulajdonképpen az enyv, amely hideg vízben lassan megduzzad, melegítve feloldódik, erős ragasztóképességű oldattá. A kiindulási anyagoktól függően lehet: bőrenyv, csontenyv, halenyv.

A hőre lágyuló  polimerek hő és nyomás hatására hígfolyós  állapotba hozhatók és ily módon alakíthatók. Ennek egyik módja, a fóliafúvás, az alkalmazott berendezés extruder. A készített fólia tömlő alakú.

F

Legalább 95% fehérített cellulóztartalmú papír, mentes a különböző  nem fehérített cellulóz jellegű  kísérőanyagoktól. Pl. facsiszolat.

A feltárás utáni technikai állapotú cellulóz egy- vagy többlépcsős kezelése a nemkívánatos színes anyagok és szennyeződések eltávolítása céljából. Pl. klórozás, lúgos mosás.

A 40-60% facsiszolat-tartalmú  és fehérített cellulózt is tartalmazó  író-nyomó papírok gyűjtőneve.

A papírzsák  és papírzacskó kialakításához alkalmazott lemez, amely a termék szélességi méretét határozza meg. A hüvelyképzés során ezt a lemezt öleli körül folyamatosan a papírpálya, miáltal a papírcső lapossá válik. Redőzött oldal esetén két lemezt alkalmaznak egymás felett elhelyezve, és a redőzést egymás után elhelyezett görgős tárcsák végzik, mivel a papírpályát a két formalemez közé kényszerítik.

G

Helytelen szóhasználat és helytelen meghatározás. Helyesen négyzetmétertömeg: a papír egy négyzetméterének grammban kifejezett tömege.

H

Melegömledékes bevonóanyag. Alapanyaga többnyire paraffin, adalékanyagként hőre lágyuló  műanyagokat alkalmaznak. Főképpen kombinált csomagolóanyagok előállításához, továbbá ragasztóanyagként használják.

I

A papírfeldolgozás egyik művelete, a papír teljes keresztmetszetének átitatása valamilyen oldattal vagy olvadékkal, ez lehet paraffin, viasz stb. Ez a papírnak új, előnyös tulajdonságokat kölcsönöz.

Í

Papírlap különböző méretre vágva. A méretek szabványban rögzítettek, de készíthetnek egyedi méretű íveket is. Az ívek méretének a gyártási technológia szab határt.

A papír ívekre tekercsből rotációs ívvágó gépekkel vagy a nagyobb ívek kisebb ívekre, síkvágó- (laposvágó) gépekkel vágható. A kis alakú ívvágásnál a síkvágó kezelésekor sok kézi munkaműveletre van szükség. A rotációs kis alakú ívvágókkal és a programvezérelt, félautomatikus síkvágógépekkel, a papírívek alaknagyságuktól függetlenül vághatók.

K

A 20-30 g/m²  tömegű kalapcsomagoló  papírt ma más felhasználási célokra, pl. kenyércsomagolása stb. alkalmazzák. 40-50% cellulóztartalmú, egy oldalt sima, enyvezetlen, barna színű (gyártható fehér, rózsaszín, sárga, zöld és kék színekben).

Papíripari rostos féltermékekből nemezelődéssel gyártott 180 g/m²-t meghaladó  tömegű termékek. A síkszitás papírgépen előállított egyrétegű  termék pl. a levelezőlap-karton. Hengerszitás papírgépen az egyes rétegeket összegaucsolják, ez a művelet a rakosás. Az ily módon előállított kartonok többrétegűek. Többszitás és kombinált papírgépeken állítják elő a többrétegű duplex és triplex kartonokat. Több papírt vagy kartonlapot ragasztással egyesítenek, pl. alabástromkarton. A hengerszitás lemezgépen több elemi rétegből rakosással előállított kartonokat a magyar szakmai szóhasználat kézilemeznek nevezi.

Rétegelő  eljárás, amelynek során legalább két vagy annál több anyagpályát adhéziós kötéssel egyesítenek. Nedves kasírozás esetén vizes alapú ragasztóanyagot, száraz kasírozás esetén szerves oldószeres ragasztóanyagot, viaszkasírozásnál melegömledéket (hot-melt) alkalmaznak.

Fehérítetlen szulfát-fenyőcellulózból készült csomagolópapír, melyet különböző csomagolási célokra, pl. papírzsák, papírzacskó stb. készítik. Jellemzően 50-90 g/m² tömegben gyártanak.

A papírgépen a még nedves papírpálya torlasztása kaparókéssel, 10-50%-os mértékben. Kreppelőgépen végzett művelet, a természetes vagy színezett enyvfürdőn való átvezetés után.

L

A papírfeldolgozás egy változata, amely lehet bevonás  és rétegelési művelet is. Ma csak a műanyag-műanyag és műanyag-papír kombinációkra vonatkoztatják. Fő  jellemzője, hogy a két anyag közötti adhézió létrehozásához nem szükséges ragasztóanyag.

M

A legrégibb nyomtatási eljárás. A nyomóelemek egy síkban, a nem nyomó  elemek ennél mélyebben helyezkednek el. A kiugró  nyomóelemek festékezve és papírra préselve – nyomtatva – adják át a látható betűket és képeket.

Nyomdaipari sokszorosító  eljárás, amelynek jellemzője, hogy a nyomóelemek a felület síkjába mélyednek. Dús festékezés után a felesleges festéket a felületről mechanikusan eltávolítják. Nyomtatáskor a nyomóelemek mélyedéseiben maradó festék kerül át a papírra. Főleg képes folyóiratok, színes illusztrációk előállítására használják, mivel nagyon árnyalatdús.

Különleges célokra a papírgyártás régi módszerét alkalmazó eljárás szerint a valódi kézzel merített papír. Merített utánzatú papír készíthető henger- és síkszitán. A merített papír általában enyhén sárgás, eguttőrrel bordázott, készíthető ritkított, foszló rostú szélezéssel is. Választékos levélpapírok, szép könyvek és egyéb kiadványok papírja.

A legkisebb hullámalakzattal készített hullámpapírlemez, E jelöléssel nevezik meg. Jellemző  méretei: osztása 3,2 mm, magassága 1,1 mm, 1 m hosszúsággal 325 hullám helyezkedik el.

N

Mikrokreppelt papír, az un. Clupak-eljárással a szárítószakaszban a papír nyúlása 12-13%-ra növelhető. Ezt csomagolópapíroknál különösen zsákpapíroknál igen előnyös és anyagmegtakarítást tesz lehetővé.

Fehérítetlen szulfát cellulózból készült, nagy szilárdságú, szívós, rugalmas, ropogós fogású papír. Elsősorban több rétegű, nagy teherbírású papírzsákok és zacskók gyártásához használatos, sok csomagolóeszköz alapanyaga. A legjobb 100%, leggyengébb 70% nátroncellulóz és 30% egyéb cellulóz, valamint nátronhulladék tartalmú, jellemzően 40-200 g/m² határok között készül.

Az alappapír 100% fehérített szulfát- és szulfitcellulózból, 30-150 g/m²  határok között, töltőanyag nélkül, természetes színben, kevéssé  kiőrölve készül. Csomómentes, zárt felületű, jó szívóképességű legyen. Pergamentáláskor az alappapírt kénsavas, majd semlegesítő ammóniás fürdőn vezetik át és szárítják. A kénsav a felületen a cellulózt hidrátcellulózzá alakítja, és a levegőt legkisebb üregből is kiszorítja. Így szívós, üvegesen áttetsző, hártyaszerű anyag képződik, amely nagy nedves szilárdságú, légzáró és zsírálló.

O

Közvetett nyomtatási eljárás, a nyomtatandó szöveget, képet, festékezés után először egy gumihengerre viszik, amely azt átviszi a nyomóhengerre és innen a nyomtatandó papírlapra.

Ofszetnyomtatási eljáráshoz használják. Legfontosabb követelmény a mérettartóság, nehogy a papír nedvesnyomó eljárás közben méretét megváltoztassa. Több szín egymást követő  nyomásakor a papír biztosítsa azok fedését, illesztését. Felülete általában enyhén simított, finoman szemcsés, jellemzően 80-250 g/m² tömegben gyártják.

P

A papír, karton vagy lemez lyukasztása egy vonal mentén, abból a célból, hogy a feldolgozás vagy a használat során az anyag szétválasztható  vagy határozott törésvonalon meghajlítható  legyen.

→ Növényi pergamen

A növényi pergamenre emlékeztető, erősen kiőrölt cellulózpapír. A cél kemény tartású és nagy áttetszőségű, megfelelően zsírálló, jól enyvezett papír előállítása. Zsír- és vízállósága azért elmarad a valódi pergamentől. A szalmacellulóz zsírálló tulajdonságait javítja. Általában 40 g/m2 tömegben gyártják.

T

Háromrétegű  karton. Az egyes rétegek anyagösszetétele eltérő. 250-900 g/m2 tömegű, különböző fedőrétegekkel, fehér  és különböző színekben gyártják nyomott vagy borított dobozok előállításához.